Ezekre a komplex megoldást igénylő kérdésekre kereste a választ a Budapest Airport közlekedésfejlesztési szakemberek segítségével egy európai uniós projekt, a LAirA keretében, amelynek nemzetközi zárókonferenciáját december 5-én tartották az 1. Terminálon.

A környezetvédelemnek számos, a repülőtér megközelítéséhez kötődő vonatkozása van: nap mint nap emberek tízezrei érkeznek közúton repülőterekre. Ahhoz azonban, hogy a repülőtérre való eljutás során elhasznált energia mennyisége és a környezetszennyezés mértéke csökkenjen, számos más lehetséges fejlesztés mellett az utasok és a repülőtéren dolgozók utazási szokásait is meg kell változtatni. A fenntartható működés részeként a Budapest Airport, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a repülőtér megközelíthetőségére környezetvédelmi és infrastrukturális szempontból is kiemelt figyelmet fordít. E törekvések kiválóan illeszkednek a „Repülőterek fenntartható megközelíthetősége” című projektben résztvevő partnerek fejlesztési elképzeléseihez. Az összesen 14 partnerintézmény, köztük közép-európai repülőterek, fejlesztési ügynökségek és helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a LAirA projektben fogalmazták meg, melyet az Európai Unió Interreg CE (Central-Europe) programja támogatott. A projekt célja a városi repülőterek megközelítése során az intelligens és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési módok napi közlekedésbe történő integrálását segíti.

A Budapest Airport a projekt keretében a tavalyi évben felmérést végzett az utasok és a repülőtéri dolgozók körében, amelyből egyebek mellett kiderült: a munkatársak 60%-a autóval jár dolgozni. Azért, hogy az ebből eredő környezetszennyezést csökkentse, a repülőtér üzemeltetője az Oszkár Telekocsival közösen egy olyan mobilalkalmazást fejlesztett, mely segítségével a munkatársak megoszthatják egymással utazásaikat, így csökkentve a munkába járás okozta környezetterhelést.

A LAirA projekt megvalósítása során felhalmozott információk és nemzetközi jó példák felhasználásával a Budapest Airport egy saját, átfogó mobilitási stratégiát is kialakított. Idén megkezdődött egy turbókörforgalom építése a 4. számú főút és a repülőtér 2. Terminálja között, amely a repülőtér egyre növekvő utasforgalmát és az újonnan átadott Cargo City felé lekanyarodó teherforgalmat fogja gyorsan és hatékonyan kiszolgálni. Az elmúlt időszakban a repülőtér környezetében elérhető elektromos autótöltők számát is növelte a Budapest Airport: a repülőtér üzemeltetéséhez használt autók részére 4 dedikált e-töltő áll rendelkezésre, a további töltőpontok kialakítása és reptéren használt gépjárművek cseréje is folyamatos. A Budapest Airport repülőtéri partnerei is fejlesztenek: a Főtaxi által használt elektromos taxik 5 gyorstöltőt használhatnak, az elektromos autóval érkező utasok számára pedig a repülőtér Terminál parkolójában érhető el gyorstöltő. Az idei évtől a repülőtér-üzemeltető 15 külön parkolóhelyet biztosít a MOL Limo autómegosztó rendszer használóinak, ahol 2020 nyarától 6 töltőállomás is kiépül.

Egy repülőtér város a városban: mintegy 1.500 hektárnyi területen, éjjel-nappal üzemel és számos épülettel, saját infrastruktúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a repülőtér fejlesztéséhez átfogó szemlélet és gondolkodásmód szükséges, melynek jegyében a Budapest Airport számos környezetvédelmi intézkedést tett. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér immár több mint két éve tartja fenn a karbonsemleges minősítését, 2050-ig pedig vállalta, hogy nullára csökkenti a légikikötő károsanyag-kibocsátását.

www.bud.hu