Forrás: Siemens, Hírek
Az űrkutatás története több, mint 60 évre vezethető vissza – a Föld első műholdjának indításától számítva, az első Holdra szálláson át, a legújabb Mars misszióig.

Köszönhetően a legmodernebb technológiáknak, az évek során számos űreszköz jutott már el a világűrbe, amelyek közül több projektben a Siemensnek is szerepe volt.

A vállalat 170 éve jelentős szerepet játszik a technológiai fejlődésben. A hazánkban is aktív Siemens olyan megoldásokat kínál, amelyek segítséget nyújtanak az energia, az egészségügy, az ipar, az infrastruktúra, vagy akár az űrkutatás terén is.

Így kezdődött

1965-ben a Mariner IV űrszonda 228 nap utazás után érte el a Marsot, a Siemens technológiájával a fedélzetén. A Mariner IV elsőként készített fotókat a „vörös bolygóról”, amelyek továbbítását a Siemens által készített, átadócsőként szolgáló, kerámia és fém ötvözetéből készült sík trióda segítette. A trióda nemcsak képek, hanem repülési és mérési adatok feldolgozásában is szerepet játszott. 1973-ig a Mariner program keretein belül 10 szonda indult útnak, így az emberiség jobban megismerhette a Föld legközelebbi szomszédjait, a Merkúrt, a Vénuszt és a Marsot.

1969-ben az Apollo-11 hold misszió képernyőit olyan, Siemens által fejlesztett, energiatakarékos, zöld világítással szerelték fel, mellyel azok a változó körülmények között is könnyen leolvashatóak voltak. A vállalatnak nemcsak az első Holdra szállásban volt szerepe íly módon, hanem annak közvetítésében is. A Siemens akkor a telekommunikációs piac vezetőjeként különleges anyagokkal, új komponensek kifejlesztésével, tudományos projektekkel támogatta a műholdas kommunikáció fejlődését. A cég továbbá segédkezett a jeladó állomások megépítésében, kutatásokat végzett a rakétahajtás, valamint az űrutazás alatti áramfejlesztés területén is.

Az 1980-as években a Siemens erlangeni fejlesztőrészlege készítette a Halley üstökös megfigyelésére a különleges, sík sugárzásmérőt. A szonda 1986-ban kezdte meg az utazását az üstökös felé, hogy adatokat gyűjtsön róla.

A jövő űrteleszkópja, mellyel a múltba tekinthetünk

A James Webb (JWST) űrtávcsövet a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjaként tartják számon, amelynek tervezésében a Siemens EDA (korábban Mentor Graphics) szoftvereit használták. Egyrészről „analog-to-digital” átalakítóval szerelték fel, amely a távcső által készített analóg képet alakítja át digitális képpé. Másrészről a NASA a Siemens szoftvere segítségével szimulálta a JWST komponenseinek teljesítményét. A szoftver összesítette a JWST összeszerelt moduljainak komplex adatait is.

Az infravörös tartományban működő űrtávcső lényege, hogy képes áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a korábbi Hubble űrteleszkópé. A távcső nemcsak a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, de a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat is látja. Így, 2021-től kezdődően a távcső segítségével betekintést nyerhetünk az “első fény” korszakába vagy akár a legelső csillagok születésébe.

Az élet nyomait kutatják a Marson

Egy pilóta nélküli űrhajó leszállása egyike az űrrepülés leglátványosabb vállalkozásainak. A marsi leszállások a földinél sokkal ritkább légkör miatt nagyon kockázatosak, így az irányítók nem véletlenül nevezik a rettegés perceinek ezt a manővert. Onnantól kezdve, hogy a leszállóegység belép a légkörbe, és megkezdi a landolási procedúrát, a földi személyzet már semmit sem tehet azon túl, hogy vár és bizakodik, hogy a manőver során minden a tervek szerint alakul. Ezeknek a küldetéseknek az eddigi csúcsa a Curiosity leszállása volt 2012. augusztus 6-án, ami nyolc hónap és 570 millió kilométer után biztonságosan megérkezett a vörös bolygóra.

Ennek a megvalósulását segítette a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatóintézet által használt Siemens PLM szoftver, amely segítette a fejlesztőket a szonda megtervezésében, komplex mozgásának szimulálásában és a prototípus megépítése előtt a virtuális térben való összeszerelésében, modellezésében.

A Curiosity a legösszetettebb szonda, amelyet az emberiség valaha egy másik égitest felszínére juttatott. Idén lesz kilenc éve hogy dolgozik a Marson az amerikai űrügynökség autó méretű, nukleáris áramforrással felszerelt marsjárója, amely ez idő alatt feltárta, hogy az élet kialakulásához és az anyagcseréhez nélkülözhetetlen kémiai elemek és stabil, folyékony vizes környezet is megtalálhatók voltak a Marson.

2021. február 18-án ért a Marsra a Perseverance marsjáró, amelynek tervezésében, szimulálásában és összeszerelésében a Siemens Digital Industries Software-t használták. A 2012 augusztusában sikeresen Marsot ért Curiosity marsjáróra épülő Perseverance célja az, hogy a Curiosity által felfedezett nyomokat megtalálja, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjtsön. A mintákat a NASA, az európai űrhivatal, az ESA segítségével készül visszahozni a Földre, a tervek szerint még 2031 előtt. A Mars 2020 küldetés keretében elinduló Perseverance-t is a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatóintézete készítette és irányítja.

Az űrkutatásban is használt PLM szoftver és az automatizálási technológiák egyedülálló Siemens kombinációjával nemcsak 50%-kal csökkenthető a piacra jutás ideje, hanem erőforrásokat és energiaköltségeket is megtakarítunk. Napjainkban, a Siemens PLM szoftverét több mint 70.000 ügyfél használja, közte hazai vállalatok is.

www.siemens.hu