Ön egy túl régi böngészőt használ, ami nem kérpes megjeleníteni megfelelően ezt a weboldalt. Kérjük frissítse böngészőjét!

Allianz 2021-es globális vagyonosodási jelentés: otthoni megtakarítások

2021.10.14

Forrás: MorphoCom - Allianz Sajtóközlemény
¤ A válság ellenére 9,7 százalékkal nőtt a globális pénzeszközök állománya 2020-ban, először elérve a bűvös 200 billió eurós határt


¤  2021 egy újabb jó év lehet a megtakarításokkal rendelkezők számára, mivel a pénzeszközök állománya globálisan körülbelül 7 százalékkal nő

¤  A válság várhatóan megerősíti a vagyoni egyenlőtlenségeket az országok között és azokon belül is

¤  Magyarországon jelentős, 9,9 százalékos növekedést mutatott a pénzeszközök állománya. Az emelkedés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, összesen 17,4 százalékkal nőtt
 
Az Allianz 12. globális vagyonosodási jelentésében több mint 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét veszi górcső alá.

A válságból menekülve
2020 szélsőségesen ellentétes év volt. A Covid-19 milliók életét és megélhetését tette tönkre, a világgazdaság pedig a II. világháború óta nem  tapasztalt mély válságba esett. Ugyanakkor a monetáris és a költségvetési rendelkezések váratlan értékben mozgósítottak pénzösszegeket a gazdaság, a piacok és az emberek támogatásának érdekében. Mindez sikerrel járt, a bevételek stabilizálódtak, a részvénypiacok pedig gyorsan helyreálltak. Ezzel a hátszéllel a háztartások vagyona is átvészelte a Covid19-válságot: a pénzügyi eszközök globális bruttó állománya[1] 9,7 százalékkal nőtt 2020-ban, első alkalommal elérve a bűvös 200 billió eurós határt.

A fő mozgatórugót a megtakarítások jelentették: mivel a lezárások drámai módon csökkentették a fogyasztói lehetőségeket, megszületett a „kényszerű megtakarítás” jelensége. Az új megtakarítások 78 százalékkal 5,2 billió euróra nőttek 2020-ban, ami abszolút rekordnak számít. A bankbetétekre érkező pénzösszegek mennyisége – a kényszerű megtakarítások alapértelmezett formájaként, egyszerűen a bankszámlán hagyva az el nem költött jövedelmet – majdnem háromszorosára nőtt (187 százalékos emelkedést követően). Az új megtakarítások legalább felét a bankbetétek tették ki az összes piac tekintetében, világszerte kétszámjegyű, 11,9 százalékos növekedést mutattak; meghaladva a korábbi 2008-as pénzügyi válság évében regisztrált 8 százalékos csúcsot. Míg az értékpapír eszközosztály – az erős részvénypiacok által támogatva – 10,9 százalékkal nőtt, a biztosítási és nyugdíjpénztárakban lévő eszközállomány sokkal gyengébb, mindössze 6,3 százalékos emelkedést mutatott.

Beoltva
A nehézkes kezdés, a világgazdaságban jelentkező folyamatos szűk keresztmetszetek és az új korlátozásokat kikényszerítő új vírusvariánsok ellenére a globális GDP erősen növekszik 2021-ben, melyet az oltási kampány hajt, és amely lehetővé teszi a gazdaságok számára az újranyitást és a (részleges) visszatérést a normalitáshoz. Emellett továbbra is megmarad a laza monetáris politika és a nagyvonalú költségvetési támogatás. Vajon milyen eredményre számíthatnak a megtakarítással rendelkezők világszerte? Amennyiben nem történik egy nagyobb részvénypiaci korrekció, 2021 egy újabb jó év lesz a számukra, a pénzügyi eszközök állománya ugyanis kb. 7 százalékkal nő globálisan.

Ezek a számok lenyűgözőek, azonban ennél mélyebbre kell ásnunk. A legtöbb háztartás valójában nem takarított meg, csak félretette a pénzét. A bankszámlákon heverő tétlen pénzek elvesztegetett lehetőséget jelentenek. A háztartásoknak ehelyett a nyugdíjba és a zöld gazdaságra való átállásba kellene fektetniük, ami lehetővé tenné, hogy a társadalom megbirkózzon a legsürgetőbb kihívásokkal, mint például az éghajlat- és a demográfiai változás. Attól tartok, hogy ha a háztartások végül elkezdik megtakarításaikat elkölteni, akkor az majd értelmetlen fogyasztáshoz vezet, és ez az inflációt gerjeszti. Sürgősen új megtakarítási kultúrára van szükségünk.” - mondta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza.

Hosszú Covid
A pénzeszközök állománya 2020-ban is gyorsabban nőtt a feltörekvő piacokon (+13,9 százalék), mint a fejlett piacokon (+10,4 százalék), ami azt jelenti, hogy három év után újból az ismerős növekedési minta mutatkozott. Ennek eredményeképpen valamelyest szűkült a gazdag és a szegény országok közötti vagyoni különbség. A trend tavalyi évben észlelt megfordulása – vagyis a szegényebb és a gazdagabb országok közötti olló ismételt növekedése – tehát egyelőre megállni látszik. Azonban még korai azt mondani, hogy minden rendben van. Habár számos fejlődő ország meglepően jól teljesített a járvány első évében, a jelek arra mutatnak hogy a hosszabb távú következmények és kihívások elsősorban a szegényebb országokat érinthetik. Ezek a kihívások a nem elegendő számú oltásból, valamint a digitális és zöld gazdaságra való átállás érdekében újrakonfigurált ellátási láncokból adódnak.

Ugyanez mondható el a vagyon országokon belüli eloszlásáról. Bár a nemzeti középosztály réteg szűkült az elmúlt években, - mivel a teljes nemzeti vagyonon belüli részesedése csökkent -, 2020-ban legalább úgy tűnik, hogy a nagymértékű szociális juttatások sikeresen ellensúlyozták a vagyoni osztályok közötti szakadék további növekedését. Ez az örömteli esemény azonban csak addig tart, amíg az állami támogatások véget nem érnek, és a válság közvetlen hatása – több millió munkahely elvesztése – újból meg nem jelenik. Ezenfelül a válság az iskolai oktatásban is jelentős egyenlőtlenségekhez vezetett. Ezért valószínű, hogy a Covid-19 tovább növeli a társadalmi mobilitás hiányát. A középosztály fokozatos eltűnése csak átmenetileg állt meg.

A világjárvány lényegesen nagyobb kihívást jelent a szegényebb országok számára. Nagyon valószínű, hogy a Covid-19 sokkal hosszabb ideig fogja majd vissza a gazdasági fejlődést ezekben az országokban, mint a fejlett piacokon. De az igazi kihívás csak ezután jön: ezek az országok egy olyan járvány utáni világban találják majd magukat, amelyben egyre nehezebb lesz érvényesíteni a komparatív előnyeiket a technológia, a politika és az életstílus terén bekövetkező tartós változások miatt. A globális jóléti szakadék folyamatos szűkülése – az elmúlt évtizedek meghatározó fejleménye, már nem egy magától értetődő folyamat.”– fűzte hozzá Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője.

Magyarország: Jelentős, 9,9 százalékos növekedés a pénzügyi eszközök állományában
A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek bruttó állománya 9,9 százalékkal nőtt 2020-ban, csaknem annyival, mint a rekordnak számító 2019-es évben (11,3 százalék). A növekedés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, 17,4 százalékkal nőtt; ez a valaha mért legnagyobb emelkedés. Ebben az új megtakarítások 2020-ban ugrásszerűen, 161 százalékkal növekvő, rekordmértékű beáramlása játszotta a legnagyobb szerepet. A másik két eszközosztály is meglehetősen erősen teljesített: az értékpapír-állomány 8 százalékkal , a biztosítási és nyugdíjpénztári eszközök állománya pedig 8,7 százalékkal nőtt.

A kötelezettségek 11,9 százalékkal bővültek, ami a nagy pénzügyi válság óta a leggyorsabb növekedések egyike.  Ennél csak 2019-ben volt magasabb (12,6 százalék) a kötelezettségek növekedése. A nagy pénzügyi válságot követő, a derékszíjak összehúzásával jellemezhető időszakot követően úgy tűnik, a magyarok visszatértek az adósságfelvételhez. A gazdasági teljesítmény 2020. évi csökkenésével párhuzamosan az adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) 25 százalékra ugrott, ami még így is jelentősen elmarad a Szlovákiában (51 százalék), a Csehországban (42 százalék) és Lengyelországban (36 százalék) tapasztalt szintektől. A nettó pénzügyi eszközök értéke 9,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi eszközök 16 160 eurós egy főre jutó nettó állományával Magyarország a 30. helyen maradt a leggazdagabb országok rangsorában (a pénzügyi eszközök egy főre jutó állománya, az első húsz helyezettet lásd a táblázatban). Ezzel Magyarország a régió negyedik leggazdagabb országa Szlovénia (25), a Cseh Köztársaság (26) és Észtország (27) mögött, megelőzve Bulgáriát (35), Lengyelországot (37) és Szlovákiát (38). Mivel számos európai ország, például Olaszország, Franciaország, Belgium vagy Nagy-Britannia jelentősen visszaesett a rangsorban 2000 óta, a top 10 lista most más képet mutat mint 2000-ben: a legjobb helyekért a skandináv és az ázsiai országok küzdenek, de a vezető pozíciókat az Egyesült Államok és Svájc továbbra is őrzi.

Az első 20 ország (2020):

A pénzeszközök egy főre jutó nettó állománya ; A pénzeszközök egy főre jutó bruttó állománya

;  ; EUR ; év/év %-ban ; 2000. évi helyezés ;;                   ; EUR ; év/év %-ban ; 2000. évi helyezés

#1 USA ; 218.470 ; 12,9 ; 2 ;; #1 Svájc ; 313.260 ; 3,1 ; 1

#2 Svájc ; 212.050 ; 3,7 ; 1 ;; #2 USA ; 260.580 ; 11,2 ; 2

#3 Dánia ; 149.240 ; 14,6 ; 12 ;; #3 Dánia ; 212.570 ; 10,4 ; 6

#4 Hollandia ; 128.560 ; 12,5 ; 7 ;; #4 Hollandia ; 180.190 ; 9,3 ; 4

#5 Svédország ; 124.760 ; 8,8 ; 14 ;; #5 Svédország ; 173.130 ; 7,8 ; 15

#6 Szingapúr ; 118.930 ; 10,9 ; 17 ;; #6 Szingapúr ; 152.590 ; 7,6 ; 11

#7 Tajvan ; 117.660 ; 11,2 ; 13 ;; #7 Ausztrália ; 151.690 ; 3,9 ; 18

#8 Új-Zéland ; 114.170 ; 3,0 ; 8 ;; #8 Új-Zéland ; 144.660 ; 3,4 ; 10

#9 Japán ; 100.470 ; 2,8 ; 3 ;; #9 Tajvan ; 139.830 ; 10,5 ; 16 ; 

#10 Belgium ; 98.930 ; 3,7 ; 4 ;; #10 Kanada ; 139.410 ; 6,1 ; 9

#11 Kanada ; 96.430 ; 7,5 ; 9 ;; #11 Belgium ; 126.460 ; 3,6 ; 5

#12 Nagy-Britannia ; 90.020 ; 9,7 ; 5 ;; #12 Japán ; 124.900 ; 2,7 ; 3

#13 Ausztrália ; 88.740 ; 6,2 ; 18 ;; #13 Nagy-Britannia ; 123.580 ; 7,7 ; 7

#14 Izrael ; 87.460 ; 4,5 ; 10 ;; #14 Izrael ; 109.670 ; 4,3 ; 14

#15 Franciaország ; 66.560 ; 5,7 ; 11 ;; #15 Norvégia ; 100.330 ; 5,8 ; 20

#16 Ausztria ; 63.590 ; 5,5 ; 16 ;; #16 Franciaország ; 94.990 ; 5,5 ; 12

#17 Olaszország ; 62.780 ; 2,8 ; 6 ;; #17 Írország ; 89.300 ; 5,8 ; 13

#18 Németország ; 61.760 ; 7,2 ; 19 ;; #18 Ausztria ; 86.500 ; 4,7 ; 19

#19 Írország ; 60.360 ; 10,8 ; 15 ;; #19 Németország ; 85.370 ; 6,3 ; 17

#20 Dél-Korea ; 36.470 ; 18,1 ; 26 ;; #20 Olaszország ; 78.880 ; 2,4 ; 8

… ;; …

#30 Magyarország ; 16.160 ; 9,7 ; 32 ;; #30 Magyarország ; 19.510 ; 10,1 ; 32

München, 2021. október 7.

A tanulmány elérhető az Allianz Csoport honlapján: 
https://www.allianz.com/en/economic_research.html  

[1] Pénzügyi eszköznek tekintjük a készpénzt és a bankbetéteket, a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követeléseket, az értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket és befektetési jegyeket) és az egyéb követeléseket.

www.allianz.hu   


NEWS ; Ipari hírek ; Business

Eladó ipari cégek ajánlatainkból:

Legújabb  Ipari hírek a több mint 12.000 ipari hírből:

Legújabb Cégfelvásárlás hírek: