Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), Sajtóközlemény
Világszerte, így hazánkban is egyre keresettebb termék a mandula. Ez az egyik legismertebb héjas gyümölcsünk, sokrétű felhasználhatósága, a termesztés gépesíthetősége és a klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállóképessége miatt komoly potenciál rejlik benne.

A termesztés hatékonyságának növelésében az információáramlásnak és a tudástranszfernek is jelentős szerepe van.

Mandula szakmai napot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Balaton-felvidéki Mandulatermesztők Egyesületével közösen. A mandula a dió és a mogyoró mellett az egyik legfontosabb héjas gyümölcsünk. Bár hagyományos gyümölcsfajunk és számos hazai nemesítésű fajtával rendelkezünk, hazánkban viszonylag kis területen, mintegy 500 hektáron termesztik, amelyből 136 ha a Balatonfelvidéken található. Az évi termésmennyiség mintegy 350 tonnára tehető. Kis kultúraként tartjuk számon, ugyanakkor a sokrétű felhasználhatósága és a termesztés gépesíthetősége miatt komoly potenciál rejlik a mandulában.

Az információáramlás és a tudástranszfer jelentősen segíti a termesztés hatékonyságát, ami mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett. A Balatonalakiban megrendezett konferencián Hrotkó Károly professzor előadásában számos technológiai lehetőséggel, Pénzes Béla professzor előadásában a legjelentősebb növényvédelmi kihívásokkal ismerkedhettek meg a résztvevők. Továbbá a termelői tapasztalatok átadására is lehetőség nyílt Simon Hinterplattner osztrák és Wertán Zsolt helyi mandulatermelő előadásai során, valamint Balatonakali község önkormányzat- és Nagyházi Szilvia ültetvényének bejárásakor.

A mandula termesztése sok szempontból hasonlít a kajszihoz, azonban hosszabb ideig fenntartható kultúra. További előnye, hogy öntözés nélkül is képes alkalmazkodni a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Ugyan az egyik legkorábban virágzó gyümölcsfaj, de a téli fagyok már alig tesznek kárt benne. A mandulatermesztés sikeressége nagyban függ a termőterület kiválasztásától, valamint a technológiától is. Európában a hagyományos termesztési módok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű, intenzív ültetvények, amik jelentősen alacsonyabb kézimunkaerőt igényelnek. Az úgynevezett síkfalmetszést és tetejezést alkalmazva sövényszerű ültetvényszerkezetet alakítanak ki, a lombfal magasságát és szélességét pedig a betakarítógép alapján határozzák meg. A termesztési módhoz igazodó alany választása döntő fontosságú. Számos külföldi, mint például olasz vagy francia fajta áll rendelkezésre, de számos jó tulajdonsággal rendelkező hazai alanyt is nemesítettek. A fajtaválasztás során csak alapos fajtavizsgálaton átesett fajtát szabad üzemi termesztésbe állítani, melynek termesztéstechnológiai sajátosságai is kidogozottak, egészen a végtermék, vagyis a gyümölcs feldolgozhatóságáig. A termesztés sikerességét a kórokozók elleni hatékony védekezés is meghatározza. A legtöbb problémát a moníliás-, (sztigminás) betegség és a fomopsziszos vesszőelhalás jelenti.

www.nak.hu