Forrás: FANUC, Hírek
Az „Industry 4.0” szerepe a gyártás világának automatizálása számítógépekkel. Ez a kiber-fizikai rendszerek (CPS) termelésbe és logisztikába történő technikai beépítését, valamint az internet ipari folyamatokban való alkalmazását jelenti.

A FANUC felkészült erre a változásra. A gyártásautomatizálásnak már most, jóval az Industry 4.0 megjelenése előtt, a folyamatos információáramlás jelenti az alapját.

A gépek, tárolórendszerek és berendezések közös hálózatba kapcsolása „intelligens gyárat” eredményez, amelyben intelligens gépek osztják meg egymás között az információkat egymástól függetlenül, miközben folyamatosan alkalmazkodnak az aktuális gyártási követelményekhez. A szakértők ennek eredményeképpen a termelékenység gyors növekedését, valamint jelentős anyagköltség- és energiaköltség-megtakarítást várnak.

Az Industry 4.0 mögötti elképzeléseket a magas szintű integráció, a gördülékeny kommunikáció és a gyártóeszközök ennek megfelelő hálózatba kapcsolása jellemzi. Az „Industry 4.0” megvásárlása annak ellenére nem lesz még lehetséges, hogy számos modult már kifejlesztettek és rendelkezésre áll, hiszen az még mindig csak egy jövőkép.

Mennyire jövőkép? Mennyire valóság?

A hálózatokban való gondolkodás a FANUC esetében olyan fejlesztésekhez vezetett, amelyek beépíthetők egy Industry 4.0-alapú világba, illetve amelyek megfelelnek a jelenlegi alapkövetelményeknek. Ilyen például a gyors kommunikáció. A FANUC vezérlőiben az üzemi adatok feldolgozását és a kommunikációt régóta külön CPU végzi. A számtalan terepibusz-protokoll támogatása, a CNC-k és a robotok vezérlőrendszerbe kötését segítő rugalmas funkciók sztenderd jellemzők, nem igényelnek fejlesztést, legalábbis a FANUC szerint. Már létezik egy rendkívül hatékony programozási felület. Ez az API (alkalmazásprogramozási felület) személyi számítógépekhez és beágyazott számítógépekhez is elérhető. Az API lehetővé teszi a hatékony adatcserét a CNC által képviselt FANUC-világ és más eszközök között.

Matthias Fritz, műszaki menedzser, FANUC Deutschland GmbH: „Független attól, hogy az Industry 4.0 milyen formában talál utat magának a gyártócsarnokokba, egyensúlyt kell találnunk a vezérlő oldali szabványos platform és a testre szabott megoldás között. A FANUC az összes CNC-vezérlő esetében kibővítette a szabványos megoldást az új „Gördülékeny elv”-vel. Ennek az elvnek egy része a kommunikációs folyamatok és az adatcsere létrehozása valós időben a gyártási folyamatban, ahol csak lehetséges, és ehhez külön processzorok/CPU-k használata.”

A vezérlők mellett a robotok váltak az Industry 4.0 elképzelés központi elemeivé. A robotok a rugalmasságot testesítik meg. Ha a FANUC saját gyártási megoldásait és/vagy a rendszerintegrátorok által megvalósított megoldásokat elemezzük, ez a rugalmasság érthetővé válik: Ezek a megoldások nélkülözik a merev perifériákat, alapjukat pedig a robot által megkapott „intelligens bemenet” képezi, így a beépített érzékelők, rugalmas szoftvermodulok, a „Dual Check Safety” (DCS) vagy a „Kompenzáló rezgésvezérlés” (LVC) által küldött adatok. A Vision technológia egy rendkívül rugalmas érzékelőműszerként jelent meg. A technológiát maga a FANUC már több mint 25 éve fejleszti és alkalmazza.

A nagyméretű hálózatokba rendezett gyártás fő kérdései a következők lesznek: mennyire biztonságosan történik a gyártási adatok feldolgozása (üzembiztonság), és mennyire biztonságosak az üzemi adatok (adatbiztonság). A mai napig nem ismert olyan vírus vagy trójai program, amely a saját operációs rendszerünkön keresztül bejutott volna a vezérlőrendszerekbe.

Robotok, az Industry 4.0 szerves részei

Az elképzelés, hogy a robottechnikát a gyártás szerves részének tekintsük, nem új keletű, de elgondolkodtató. A keresztkapcsolódások és az interfészvezérlés a FANUC-nál adottak, hiszen a „gyártásautomatizálás” alkotja a láncot a CNC-vezérléstől a feldolgozógépeken át a robotokkal történő automatizálásig. A robotok vezérlése a CNC kezelőfelületéről már rég nem újdonság, legalábbis a FANUC-nál nem.

Hogy a robotok képesek lesznek-e a gyártás összes lépését végrehajtani a jövőben, vagy jó-e, ha ők hajtják végre, kevésbé idő kérdése, mint pénzé. A teljes automatizálás alapvetően igenis elképzelhető. Elvben a robot számára nem jelent különbséget, hogy textil- vagy bőrüléseket gyárt. A robotjaink integrált vizuális funkciók és egyéb érzékelők segítségével „látnak”, és érintéskor, illesztéskor vagy az összeszerelés során egyfajta érzékenységet alakítanak ki.

A kérdés a következő lesz: fejleszthetők-e és alkalmazhatók-e ésszerű költségek mellett azok a döntéshozatali stratégiák, amelyeket a robot „engedelmesen” használ.

www.fanuc.eu