Forrás: Siemens, Hírek
Paula Pinho, a tiszta energiára történő átállás európai uniós szakpolitikai vezetője szerint a szénmentesítési célok csak a magánszektorral szoros együttműködésben érhetők el. Az igazgatót a Siemens újságírója kérdezte.
Az európai zöld megállapodásban megfogalmazott klímavédelmi célokkal összhangban az Európai Bizottság 2021 júliusában intézkedéseket javasolt az EU gazdasági és társadalmi átalakításának előmozdítására. A digitális innováció és a szigorú szabályozás mellett a magánszektor és a közhatóságok együttműködése is a javaslat kulcselemei között szerepel, mondta Paula Pinho, aki az Energiaügyi Főigazgatóságon belül az igazságos átmenet, a fogyasztók, az energiahatékonyság és az innováció területét koordináló igazgatóságot vezeti.
– Kiváltságnak érzem, hogy segíthetem a klímasemlegesség 2050-re megcélzott elérését – mondta Paula Pinho, aki 2021 márciusában lépett pozíciójába, és szívén viseli az európai zöld megállapodás ügyét. – Harminc évünk van addig, de most kell cselekednünk ahhoz, hogy a hatás hosszú távon érezhető legyen.
"Az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal csökkentenünk kell, ez döntően fontos ahhoz, hogy Európa a század közepére a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.
Fókuszban az innovatív technológiák
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi jelentése szerint a nettó nullás kibocsátás egyedül az azonnali ipari forradalom útján érhető el.
– Ne feledjük, hogy a csökkentendő kibocsátás-fajták feléhez még nem állnak rendelkezésünkre kereskedelmi forgalomba hozott technológiák – mondta Paula Pinho. – Az innováció és a kutatás ösztönzése ezért az igazgatóságon belüli felelősségi köröm része. Ez létfontosságú az ipar azonnali cselekvésének elősegítéséhez, feltéve, hogy a 2030-ra vonatkozó zöld céljainkat el akarjuk érni.
Az igazgató meggyőződése, hogy ipari beruházások nélkül Európa zöld átalakulása nem valósítható meg időre.
– Eredeti eszközgyártóként a Siemens például minden tudással és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy a technológiákat a kutatás és a tesztelés szakaszából eljuttassa a kereskedelmi bevezetésig – mondta Paula Pinho.
"A versenyszféra Siemenshez hasonló szereplőivel kialakított együttműködés nélkül nehezen birkóznánk meg a technológiákkal, amelyek szükségesek az európai zöld megállapodásba foglalt célok eléréséhez.
Digitalizáció mint integrált megközelítés
Bár technológiai vonatkozásban sem beszélhetünk minden problémát egy csapásra orvosló megoldásról, Paula Pinho megerősítette, hogy az energiahatékonyság és a digitalizáció kulcsfontosságú az energiarendszer integrált átalakításához.
"Beszéljünk okosépületekről, okosvárosokról vagy összetett ipari környezetekről, képességek és hatékonyság terén is digitális technológiákkal érhetünk el igazi változást
mondta az igazgató.
A lakosságtól kezdve a közhatóságokon át az ipari szereplőkig digitális technológiák kapcsolnak össze mindannyiunkat, gyakorolnak ránk hatást. Tapasztaltuk ezt a járványhelyzetben is, amikor a digitális technológiák minden szinten lehetővé tették a távmunka új, globális megközelítését, és ezzel a munkavállalói szokásokat, elvárásokat is átalakították.
Elosztott és változékony erőforráskezelés
Az európai energiaellátó rendszer átalakításában a digitalizáció mellett az energiatermelés egészen egyéni szintig történő decentralizálása is fontos feladat és nagy kihívás. Az igazgató meggyőződése szerint azonban a várható előnyök ezen a téren is sokkal nagyobbak, mint a kockázatok.
– Összekapcsolt energiarendszerünk az Európai Unió egyértelmű erőssége, ezt sokéves munkával értük el – mondta Paula Pinho. – Még az esetleges sérülékenységeket is, amelyeknek a digitalizációval kitehetjük magunkat, jobban tudjuk kezelni ebben az összekapcsolt rendszerben.
Egyes megújuló energiaforrások időszaki jellege a rendszert egyensúlyban tartó hálózatüzemeltetők számára persze nagy kihívás lehet, tette hozzá az igazgató. A világ alighanem legnagyobb, hálózatba kapcsolt áramelosztó rendszere azonban, amellyel az EU-ban rendelkezünk, ezen a téren is javunkra válik.
Lendületet vesz a dekarbonizáció
Egyfelől a szabályozás és az irányítás, másfelől az ipari innováció és kutatás együttműködése szükséges a sikeres szén-dioxid-mentesítéshez. Paula Pinho pénzügyi részvételre, beruházásra hívta fel az ipari szereplőket, hogy az európai közhatóságokkal közösen hidalják át a technológiai különbségeket.
– A társadalom energiafogyasztását nem alakíthatjuk át az unió ipara nélkül – mondta az igazgató. – Biztató ugyanakkor a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás mellett elköteleződő vállalatok száma. Valódi lendületet látok ezen a téren. Európa persze egyedül nem végezheti el a munkát. A világ teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10 százalékáért felel az unió, ezért a fennmaradó 90 százalék is megoldásra vár.
Szabályozás egyengeti az átalakulás útját
A szabályozás fontos eszköz az ipari átalakulás kezdeményezésében. Az autóipari szektor például jelentős áttörést ért el az elmúlt évtizedben az energiahatékonyság növelésében és a kibocsátás csökkentése terén. Az Európai Bizottság 2021. júliusi javaslatai között ezért a kibocsátás-kereskedelem kiegészítéseként a közúti szállítmányozás növekvő kibocsátását megfékező intézkedések is szerepelnek.
A személyautók és a kamionok széndioxid-kibocsátására vonatkozó, szigorúbb szabványok hozzásegítik majd a közlekedést a klímasemlegesség gyorsabb eléréséhez. A gyártóknak a jelenlegi szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal, 2035-től pedig 100 százalékkal csökkenteniük kell az új autók CO2-kibocsátását. Az átdolgozott Alternatív Üzemanyag Infrastruktúra Rendelet pedig az ilyen autók eladásaival párhuzamosan a töltőállomások megbízható hálózatának kiépítését írja elő. Az unió tagállamaiban a főútvonalak mentén 60 kilométerenként elektromos, 150 kilométerenként pedig hidrogénes töltőállomást kell biztosítani.
Európa digitalizációval elérheti a 2050-re kitűzött klímacélokat, és az unió ezen az úton senkit sem fog hátrahagyni, hangsúlyozta az igazgató.
"A status quo nem opció. Nem lesz könnyű, tudom, de az energiafogyasztást igazságosan kell átalakítanunk, minden polgár számára hozzáférhető módon. Az előnyök nagyobbak lesznek a ráfordításoknál.
Paula Pinho
Az előnyök nagyobbak lesznek a ráfordításoknál. Az ipar szereplői már felismerték, hogy nincs visszaút, a változás valóban lendületet vesz.
Európai zöld megállapodás
Az Európai Bizottság által 2019. december 11-én bemutatott európai zöld megállapodás célja, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. A 2021 júliusában hatályba lépett Európai Éghajlati Törvény kodifikálja az EU klímasemlegesség iránti elkötelezettségét és azt a köztes célt, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezt a kötelezettségvállalást 2020 decemberében nyújtották be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez (UNFCCC), mint az EU hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljaihoz.
Figyelemre méltó, hogy az EU meglévő klíma- és energiaügyi szabályozása mellett az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátása az 1990-es szinthez képest már 24 százalékkal csökkent, miközben gazdasága ebben az időszakban mintegy 60 százalékkal nőtt, ami azt bizonyítja, hogy a kettő különválasztható. Éppen ezért az európai zöld megállapodás ütemterve is az unió meglévő jogi keretrendszerére épít.
A teljes cikket angolul itt olvashatja:
https://new.siemens.com/global/en/company/stories/infrastructure/2021/paula-pinho-european-green-deal.html
www.siemens.hu